Azon
gondolkodtam, hogy mi legyen a cím, hiszen nekem a 11-es vasútvonal lényegében
a Vinye - Porva-Csesznek szakaszt jelenti. Tudom, ez ilyen beszűkült, fárasztó
szemlélet, de hát ott van az öt kilométeren belül két híd és három alagút.
Voltam már tavasszal, ősszel, és mindig ezen a kis szakaszon fényképeztem.
Mostanáig már csak a téli képek hiányoztak, így a december 31-ei hóesés hatására
úgy döntöttem, hogy a 2026-ot a 11-es közkedvelt szakaszával kezdem.
Idáig
mindig Vinyén szálltam le, és onnan gyalogoltam vissza P-Cs-ig. A pálya azonban
pont ebbe az irányba emelkedik jócskán, így – ugyan nehezen, de valahogyan
mégis – rájöttem, hogy jobban járok, ha leszállok P-Cs-nél, hogy onnan
bandukoljak Vinye felé. Hozzátartozik a történethez, hogy az általam szépnek
vélt helyek a Vinyétől számított kb. 2,5 kilométeren találhatóak, így a pálya
felét rezsiben szoktam legyalogolni P-Cs-től ill. P-Cs-ig.
A
vonatok irányonként kétóránként járnak, aminek eredményeként P-Cs-nél 54/66-os,
Vinyénél pedig 38/82-es ritmus jön létre. És ebben is rejlik az ottani fotózás
nagy hátránya: A 82 perces várakozás minden fotózós elhivatottság ellenére
borzasztóan hosszadalmas, főleg úgy, hogy többszörösen el kell játszani.
További hátrányos tényező, hogy a nagy telefonsimogatástól szerintem már
annyira kiszállt az emberekből a szeretetigény, hogy jobb velük nem találkozni,
így még abban sem nagyon érdemes reménykedni, hogy a sors elénk dob egy-két jószándékú
embert, aki szívesen elnevetgél velünk a Galláékon vagy éppen a Bohumil
Hrabalékon a nagy várakozás közepette. Nálam hozzájön, hogy nem vagyok egy nagy
túrázó, így legszívesebben én jómagam végigmennék a vonattal, lefényképezném
itt-ott, majd hazamennék a melegre. A menetrend nem nagyon változik az említett
szakaszon, és tehervonatok ill. szerelvényvonatok sem szoktak arrafelé
közlekedni, így nem nehéz eligazodni a menetrenden ill. a közlekedésen.
Zirc
nem éppen az említett szakaszhoz tartozik, de hát ha már Veszprém felől mentem,
és ha már kilenc perces várakozás volt Zircen, akkor leszálltam fényképezni
egyet. Egyébként nem tudom, hogy minek kell ott várakozni, mert hát kereszt
ugye Eplényben meg Veszprémvarsányban van, de biztosan van valami oka. A képen
látható 319-es Bzmot éppen minicúgban csinálta a 39517-est (ind. 7:35
Veszprém). Érdekesség, hogy a zirci vasútállomásnál kisebb intermodális
csomópontot hoztak létre, ami a ritka vonatkövetés mellett olyan nehezen
elképzelhető funkciójának megfelelően használtnak. Zircen amúgy a nem messzi
belvárosban található Rákóczi téren található az ’eredeti’ autóbuszállomás, ami
a mai napig a használtabb megálló.
8:30-kor
tett le a Bzmot Porva-Cseszneknél. El akartam sétálni az Alsó-Porvai alagútig
az első képnek, de a nagy hóban eddig a kanyarig sikerült magamat elvonszolni
és helyet találni. Pihent aggyal ki lehetne találni a kép láttán, hogy a nap
pont úgy kelt fel, mintha fényeivel valamilyen okból később szerette volna
megáldani a vonatot. Egyébként a mozdony innen jobb oldali lámpája nem
világított; a Photoshop kapcsolta fel nekem utólag.
Az
alagút Porva felőli elejére viszonylag emberségesen fel lehet mászni. Nem
tudtam ill. nem sejtettem, hogy aznap napsütésben lesz részem, így kissé
árnyékosabbak lettek a képek. Jobban örültem volna borús időnek, de beérem a
havas Bakonnyal.
Az
alagút másik végén olyan medencés jellegű a környék, de még így sem sikerült
teljesen napos képet készíteni. A téli nap ugyebár alacsonyabb szögben és csak
rövid ideig süt. Impozáns a háttérben meghúzódó sziklafal mintázata.
Eredetileg
a hóréteg tetején csillogó vízcseppekkel akartam a vonatot lekapni, azonban az
urambátyám-rendszer jólnevelt gyermekei kb. 20 percen belül széttiporták a
havat, így a tervemet csak részben sikerült megvalósítani. Még a pofámhoz is vágták
a tisztelettudó jónapotukat, nehogy véletlen továbbadjam a génjeimet. Sokszor
azon elmélkedek, hogy milyen kár, hogy tehenek, őzek és nyulak nem jönnek
közénk. Lehet, hogy megijednek az M47+Bzx látványától.
A
Cuha-völgyi alagútban az imént látott M47 1205-öst sikerült lekapnom. A Porvai
alagutat egyébként azért hagytam ki, mert oda olyan szerencsétlenül sütött a
nap, hogy épkézláb képet nehéz lett volna csinálni. És annyira fáztam, hogy úgy
döntöttem, hazamegyek a tervezettnél két órával korábban. Nem tudom,
követhető-e, a felvételek időrendi sorrendben követik egymást, győri és
veszprémi útiránnyal felváltva. Aki tud számolni, meg persze aki szeret az
ilyesmivel vacakolni, az rájöhetett, hogy a képen látható vonat a 39524-es
(ind. 12:13 Győr).
A
járműpark egyébként nem túl változatos. Mindössze három szerelvényből kijönnek,
így hatóránként jár egy-egy szerelvény. A hosszú menetidő kissé csalóka lehet,
de sem Győrben, sem Veszprémben nincs egetrengetően hosszú kiállásuk a
szerelvényeknek. A fentebb említett Bz fordája például 7:35-kor indul
Veszprémből, 9:43-kor ér Győrbe, 10:21-kor indul vissza, 12:16-kor ér
Veszprémbe, és 13:35-kor kezdi második körét ill. fejezi be, hiszen a vonat
valójában 5:13-kor indul Győrből 39510-esként.
A felvétel a Gubányi
Károly völgyhídnál készült. Abból a szempontból nehéz jó képet csinálni, hogy
nagyon zsúfolt a környék, így a mély híd nem nagyon fér el az alagúttal és a
vonattal együtt.
Visszafelé
a 1215-össel mentem. Hülyeségből levágtam a pótkocsikat; remélem, annyira nem
zavaró. Az árnyék kissé félresikeredett, de a hatás így is átjön szerintem.
Becsempésztem
egy 2010-es felvételt. Akkoriban még nem voltak kitiltva az M41-esek,
olyannyira, hogy egy M47+Bzx óriási kuriózumnak számított volna, ha egyáltalán megfordult volna valakinek is a fejében, hogy M47-est küldjön. Egyébként még
laikustól is visszahallottam, hogy olyan hülyén néz ki az összeállítás. A
Csörgőket 2023-ban tiltották ki az Eplény-Veszprém szakaszról siklások miatt.
Állítólag a siklások okainak feltárásának lezárultáig nem is engedik őket
vissza; nem tudom, hogy állnak. A felvétel Porva-Cseszneknél készült.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése